Márigyűd, Máriakéménd és Báta kegyhelyek közrefogásával a Baranyai-dombság kedves tájain; széles dombhátakon és völgyeken, szőlős parcellák, apró szurdokutak, tavak, patakok üdeségében halad keresztül ez a 170 km hosszan kanyargó zarándokút, hogy hitbéli helyeinek felkeresésével útjára hívja a zarándok lélekkel túrázókat.



TÉRKÉP


ZARÁNDOK CÉLPONTOK


FÉNYKÉPEK AZ ÚTRÓL

ADTÁL NEKEM A LENTI VÍZBŐL.
ÉN ADOK NEKED A FENTI VÍZBŐL.
ÍGY ADJ MINDENKINEK, AKI SZOMJAS,
ÉS FAKADNI FOG A FENTI VÍZ MINDENKOR.
(az angyal válaszol)

Köszöntelek !

Mobileszközökön a honlap menüjét három-vonallal jelölve, mindig a lap tetején találod meg. A Kezdőlapot itt továbbgördítve hírekről, és a Zarándokút létrejöttének történetéről olvashatsz.

A Zarándokút létrejötte

A cél

Az Út ötlete 2017-ben született meg Máriakéménden, amikor a település kegyhelyének főünnepének - az itteni német búcsú - újra felkarolt hagyományának programját állítottuk össze az önkéntesek társaságában. Felvetődött, hogy az alkalomra gyalogos zarándoklat indulhatna a híres búcsújáró kegyhelyről, Máriagyűdről. A falunkon áthaladó Mária Útról már korábban is tudomásom volt, sok helyütt találkoztam irányjelző "m" betűikkel a környéken. De hamar kiderült; a két kegytemplomi helyszín nem áll összeköttetésben ennek vonalán! A búcsúra végül egy rövidebb zarándoklat szerveződött az egyik szomszédos településről indulva. A zarándokút gondolatának hívása azonban nem hagyott alább bennem, így az elképzelések nemsokára cselekvést szültek...

Találkozás valami nagyszerűvel

Térképet ragadtam, hogy szemrevételezzem a vidéket: mégis hol, merre haladhatna a Máriagyűdtől kiinduló útvonal. Ezenkívül a legegyszerűbbnek tűnt biciklire pattanni és követni a Pécs felé haladó Mária Út jelzését, hiszen jó lenne, ha az útvonal egy darabon rajta keresztül is vezethetne. Csak egy dombgerinccel arrébb jártam, mikor egy útikalauz ajánlása szerint az ottani szőlőhegy tetején álló kápolna felé fordultam, hogy megnézzem magamnak. Az áprilisi napsütésben fürdő kápolna lenyűgözően állott a fennsík szerű magaslaton a présházak között, és ebben a bizsergető érzésekkel átjárt pillanatban tudtam, hogy a zarándokútnak e pontot érintve fog elhaladni Kéménd felé. Fellelkesülve indultam tovább a gerincút laposán. Az irányt a messzeségben felbukkanó Villányi-hegység Tenkes-hegye tájolta be, mögötte Máriagyűd templomának tornyai bújtak. Az ismertető könyv további út menti feszületeket és általam addig még nem látott képoszlopokat jelzett utamban, úgyhogy nyitva tartottam a szemem. Az egyik pincénél éppen kis pihenőt tartottam, és az illatosan burjánzó orgonabokrokat bámultam, mikor a bokrok csúcsainál hirtelen egy kettős-keresztet pillantottam meg! Odaléptem, és a sövényt széthajtva egy képoszlop magasodott előttem! Csodálkozva, s e véletlenen örömében lelkesülten gyorsan letördeltem egy-két ágat, hogy kiszabadítottam ezt a szép műemléket a bokrok fojtó öleléséből. Mikorra végeztem, a Nap lebukóban volt már a láthatáron. Különleges érzésekkel áthatva indultam hazafelé. Közben a gondolat, hogy ezeket a szépségeket másoknak is megmutassam, már vággyá lett bennem!..

Egy éledező mozgalom nyomában

A kirándulást követően felvettem a kapcsolatot a Mária Út szervezőivel, ismeretek és lehetőségek után kutatva. Ezek hasznos beszélgetések voltak. Megtudtam, hogy gyalogos zarándokok inkább csak az ismertebb útvonalakon szoktak barangolni, főként csoportos zarándoklatokhoz kapcsolódva. Ezen kívül népszerűek még a szervezett buszos zarándoklatok, távolabbi zarándok helyszínek felé. Bevallom, ennél egy kicsit többre számítottam az emberek érdeklődése terén, tudva a több éve létező és egyre szaporodó zarándokútvonalak létéről. Pedig a mozgalom küldetése magáért beszél: a szellemi indíttatásból vállalt út a természetközelség élményét, testi egészséget és valódi önmegismerést ad; erősödést hitben, lelkiségben, de kalandot, kihívást is, mindezzel együttesen mégis nyugalmat és a lélek békéjét az útnak indulónak.

Összeáll a kép

Az elkövetkező napokban a térség felderítése volt porondon. Hol kerékpárral, hol autóval, hol egyedül, hol pedig barátok társaságában jártam a lehetséges útirányokat. Fényképeztem mindent és igyekeztem megtalálni ezek közül a legjobb választásokat, amitől egy zarándokút vonzóvá válhat az emberek számára. Szerencsém volt. A térség értékeinek felkarolása, természeti és emberkéz alkotta szépségeinek népszerűsítése másoknak is szívügye a lakókörnyezetemben. Sokukat én így már "készen" kaptam, a róluk szóló leírások fellelhetők voltak könyvekből, az Internetről vagy személyes beszámolókból. Már csak fel kellett őket keresni. Ahogyan bővült a tárlat, látni lehetett: a Baranyai-dombság bővelkedik a vallási emlékhelyekben! Kápolnák, képoszlopok, útszéli keresztek és szentek szobrainak sokasága született az itt élt lakosság, különösen a térségbe települt sváb nemzetiségű emberek keze nyomán. A tájegység szélén, végső állomásként ráleltem a harmadik kegytemplomot rejtő falura, Bátára, amelyet a Mária Út is a maga útvonalával céljába vesz. Az útbejárások újabb csodás alkotásokat, különleges hangulatú helyszíneket hoztak elém, amiket még egy vonalba kellett fűzni, és kompromisszumot keresve a látnivalók megmutatásának folytonos vágyában, megrajzolni a Zarándokút térképét. Bár a munka még most is tart, ennek kibontakozásra váró eredménye jó reménnyel válhat e jobb sorsra érdemes térség új értékévé.